Minden, amit az ipari kerítés tárgykörében tudni érdemes

 

Legáltalánosabban megfogalmazva a kerítés olyan építmény, amely valamilyen célra használt terület határait jelzi. Ipari kerítés esetében ez a terület értelemszerűen üzleti, ipari – tehát nem lakossági – célokat szolgál.

Amikor ipari kerítés telepítéséről, kialakításáról vagy fajtájáról döntünk, legalább három tényezőt érdemes mindenképpen mérlegelni. Elsősorban azt kell végiggondolni. hogy:

• Milyen feladatot bízunk rá, mi lesz a funkciója?
• Milyen anyagi, gazdasági lehetőségeink vannak?
• Milyen törvények, helyi rendeletek előírásaival kell számolnunk a kialakítás, a méretek meghatározása során?

Alábbiakban összefoglaljuk a lefontosabb tudnivalókat, hogy a cikk végére érve minden kiderüljön, amit a tárgyban érdemes tudni. Képbe kerítésre fel!

A kerítés funkciója

Az ipari kerítés legalább négyféle feladatot láthat el.

• Legáltalánosabb feladata a jelzés, vagyis a valaki tulajdonát képező terület fizikai lehatárolása, elkerítése.
• Védelmi funkciójában az elkerített területet védi a külső környezettől, vagy a külső környezetet az elkerített területen belüli tevékenységektől. Az ipari kerítések esetében ez a személy- vagy vagyonvédelmi feladat a leghangsúlyosabb.
• Elválasztó funkciójában a feladata a különböző rendeltetésű területek elhatárolása.
• Lélektani hatás: a kerítés a védettség érzetét nyújtja a nem érzékelhető határokkal rendelkező területek végtelenség-élményével szemben.

Természetesen a valóságban egy-egy termék többféle feladatot láthat el, és a kerítésépítés előtt, a tervezésnél pontosan tudnunk kell, mit várunk el az építménytől. Két okból is.  Egyfelől azért, mert minél többféle feladatot bízunk rá, annál költségesebb lesz a megvalósítása. Ugyanakkor minél több funkciót kell betöltenie, annál durvább beavatkozással járhat a kerítés építés a környezet harmóniájába. Ez az ipari célú építmények esetében ugyanúgy érvényes, mint a lakosossági megoldások tekintetében.

A kerítésépítéssel kapcsolatos szabályozás

A tervezés, kivitelezés során bizonyos szabályokat, előírásokat is szem előtt kell tartani. Bár a kerítés építés általában nem engedélyköteles – ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk a kivitelezés során. A törvény kimondja ugyanis, hogy:

• A kerítésnek saját területen kell állni, a kapuk nem nyílhatnak közterületre.
• A közterület használatot veszélyeztető homlokvonalon elhelyezett elemeket – pl. szögesdrótót – minimum 2 méter magasan és csak a belső oldalon szabad elhelyezni.
• Tömör kerítés maximum 2,5 méteres magasságig építhető.
• A külön használatú, de telken belüli részeket csak áttörtt – nem tömör – kerítésekkel szabad elválasztani.

Fontos, hogy az önkormányzatoknak jogukban áll helyi rendeletekben további előírásokat is meghatározni. Például előírhatják, hogy kötelező a telektulajdonosoknak kerítést építeni (alapesetben nem az). A rendeletek gyakran a felhasználható anyagokra, az átláthatóságra és a lábazat magasságára vonatkozó kérdéseket is szabályozzák.

Anyagi, gazdasági lehetőségek

Természetesen a választást legtöbbször az anyagi lehetőségek szabják meg. Gondos tervezéssel azonban a költségek racionalizálhatók az alapozás, formai kialakítás és a méretek, anyagok célszerű megválasztásával.

Függetlenül attól, hogy végül táblás kerítés, drótkerítés vagy más típusú megoldás mellett döntünk, mindegyik változat az alábbi három részre tagozódik:

• Alapozás
• Kerítésmező
• Kerítéskapu

Alábbiakban megnézzük ezeket bővebben is.

Az alapozás

Kevésbé igényes környezetben vagy átmeneti időre előfordulhat, hogy nincs szükség alapozásra. Ilyenkor a jellemzően használt megoldás, hogy a drótkerítés hálóját földbe állított oszlopokra feszítik. Az oszlopok körüli részt kővel, földdel töltik ki, és ezzel készen is van a kerítés.

Igényesebb környezetben, végleges megoldásként épülő szerkezetek esetében azonban a kerítéseket építményként alapozzák. Az alapozás kétféle lehet. Vagy csak a kerítésoszlopokat helyezik pontalapokra, vagy az egész szerkezetet sávalapra. Az alapozás mélysége elsősorban fagyhatártól függ (Magyarországon kb. 50–70 centiméter), de fontos a talaj szerkezete, teherbíróképessége is. Ha a kerítés két oldalán a talaj magassága eltér egymástól, a földnyomás jelentette probléma kiküszöbölése érdekében érdemes nagyon körültekintően eljárni. Vagy szakértőre bízni a munkát, ami sok későbbi bosszúságot előzhet meg.

A kerítés típusától, szerkezeti kialakításától, és az építéshez felhasznált anyagoktól is függ, melyik módszer a legcélravezetőbb. Fontos látni, hogy a kerítések stabilitása elsősorban az alapozástól függ, tehát ezen a tételen nem éri meg spórolni. Az idő előtt megjelenő repedések, vetemedés, megdőlés okozta problémák kezelése jóval drágább, mint a megfelelő alapozás.

A kerítésmező

A kerítésmező a kerítés terepszint feletti része. Ebbe a körbe tartozik az összes felszíni kerítéselem, az oszlopok, a lábazat, a kerítésbetét, de még a kapu is. Ezeket kombinálva lényegében szinte végtelen variációs lehetőségek közül válogathatunk. A kerítés elemek kiválasztása során az alábbi tényezőkre érdemes figyelni.

A kerítésmezőnek komoly szélnyomást kell kiállnia tömör falazat esetén.  A széllel szembeni ellenállást a minél stabilabb alapozás biztosítja. Ugyanakkor a különböző ipari táblás kerítés elemek, drótkerítés hálók szellős kialakításuknak köszönhetően sokat enyhítenek szélnyomás jelentette problémákon. Itt az alapozásnak más lehet a fő funkciója.

A kerítésmezők kialakítása során a másik fontos szempont, hogy kiemelt, vagy tömör lábazatú lesz-e a kerítés. Ez azt jelenti, hogy amikor a kerítés két oldala közötti terep lejt, a lábazatot meg kell emelni. Ellenkező esetben a felszíni vizek a kerítés tövében összegyűlnek. Ezzel a megoldással – ha szükség van rá – megelőzhető lábazat felázása, szétfagyása. A lábazat megemelése mellett szóló érv az is, hogy a talajjal nem érintkező kerítés jóval tartósabb.

Ugyanakkor érdemes a kerítéselem anyagát, felületkezelését, felületi kialakítását is úgy megválasztani, hogy kellően tartós, időjárást jól tűrő legyen. Különösen az ipari kerítéseknél előny, sőt követelmény, hogy ne igényeljen állandó, rendszeres karbantartást, felújítást. Ez nemcsak azért fontos, mert a karbantartás időigényes és költséges, hanem a megfelelő esztétikai megjelenés miatt is. Egy frontrészen elhelyezett málló, korhadó kerítés az ügyfelek szemében biztosan rossz benyomást kelt a cégről.

Az ipari horganyzott kerítés nem véletlenül örvend nagy népszerűségnek, ipari környezetben szinte alapvető, nélkülözhetetlen megoldásnak tekinthető. A horganyzott kerítés kifejezés azt jelenti, hogy a főleg acélból készült elemek cink (cink=horgany) bevonatot, vagyis rozsdásodásnak ellenálló réteget kapnak. (Pontosabban a cink saját korróziója által védi a nemesebb anyagú acélt.)

A komponensek pofestéssel történő festése szintén javíthatja az időjárásálló tulajdonságokat. Léteznek a kettőt kombináló bevonatok is: egy vékonyabb cinkbevonatot látnak el színes porfestéssel.

A kerítéskapu

A személy- és teherbejárati kapuk folyamatos használatban vannak, ezért itt is nagyon fontos a jó minőség és gondos anyagválasztás.

A kapuknak két fontosabb típusuk létezik.

• A nagyobb, szélesebb nyílások lezárására szolgáló egy vagy kétszárnyú kapu.
• A ritkább, de létező típus, az emelkedő kapu (a kapuszárny a talajban kialakított horonyba van süllyesztve).

Bármelyik típust is preferáljuk, a következő három elvárást kell kielégítenie a kapunak:

• A kapuszárnynak megfelelő merevségűnek kell lennie, nem szabad sem álló helyzetben, sem mozgás közben megereszkednie, sem pedig megcsavarodnia.
• A kerítésmező csatlakozó részeinek mozgatás közben biztonsággal kell felvennie a szárnyak tömegéből és mozgásából adódó terhet.
• A kapukat megfelelő módon kell megtámasztani az egyik oldalukon, ugyanakkor csukott állapotban is elég merevnek kell lenniük.

A jól kiválasztott, minőség beléptető rendszernek tartalmaznia kell olyan eszközöket és tartozékokat, mint amilyenek a kamerák, a riasztók, a különböző automatizmusok is.

A kerítés anyaga

Az ipari kerítés elemek anyaga kapcsán négy alapvető szempontot érdemes szem előtt tartani:

• Az adott elem milyen igénybevételnek lesz kitéve. (Felázás, fagy, mechanikai sérülések, korrózió stb.). Tehát pl. az alumínium remekül ellenáll a rozsdásodásnak, azonban a fizikai behatásokkal szemben érzékeny. A vas formatartóbb és nem is kopik el egykönnyen, viszont a nedvességre érzékeny stb.
• A környezet, ahova a kerítés kerül, esztétikai szempontból milyen anyagok használatát kívánja meg? Például egy vasbeton épület köré nem túl elegáns fa kerítést keríteni.
• Milyen funkciót szánunk a kapunak? Ha védelmi feladatot, akkor az erősebb anyagok, például az acél a preferálandó, ha térelválasztást, akkor egy lágyhuzalból készült megoldás is elegendő lehet.
• Milyen anyagi lehetőségek állnak a rendelkezésünkre? A műanyag például olcsóbb, mint az acél, a fa olcsóbb, mint a vas stb.

Ipari környezetben elsősorban az előre gyártott beton, vasbeton, égetett anyagok (tégla), illetve fémszerkezetű kerítések (acél, alumínium esetleg kovácsoltvas) jöhetnek számításba.

Extra védelem: bebújásgátlás alulról, bemászásgátlás felülről

A kerítés tervezés- és építés során érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy lehetőleg minél jobban megnehezítsük az illetéktelen behatolók dolgát. A magasabb termékek preferálása ezen cél megvalósításának értelemszerűen legkézenfekvőbb – azonban korántsem egyetlen – módja. Nincs ugyanis olyan magas kerítés, amelyet ne lehetne megmászni – viszont számos olyan megoldás létezik, amelyek által lényegesen megnehezíthető a behatolók dolga.

Ezen megoldások között a legismertebb a hegyes tüskékkel, szegecsekkel ellátott acélkötél, a szögesdrót, amely az első világháború óta szolgál töretlenül. Speciális változata, a pengés szögesdrót még élesebb megoldást nyújt a kerítésen átmászni kívánók ellen. Hasonló célt szolgálnak a mászásgátló kerítéstüskék, illetve az olyan kialakítású kerítéselemek, amelyek nélkülözik a vízszintes szilárd támasztékokat, merevítőket. Vagyis azokat a komponenseket, amelyek kemény alapul szolgálnak ahhoz, hogy a behatolók stabilan megvethessék a lábukat mászás közben.

A kerítés jelentette fizikai akadály azonban nemcsak felülről, hanem alulról is kikerülhető. Ehhez pedig nem kell más, mint egy ásó, és pár percnyi idő – már bent is vannak az illetéktelenek. Ezt megelőzendő érdemes a lábazatos kerítés telepítésébe beruházni. Ez megoldható betonozott sávalappal, de vékonyabb betonpanellel is. Az ipari kerítés mélybe nyúló alappal tartós és biztos megoldást jelent.

Összegezve

Tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb üzem, telephely egyedi biztonsági igényekkel rendelkezik. Ezért szakértői csapatunk szorosan együttműködve a megrendelőinkkel, személyre szabott szolgáltatást nyújt, az egyedi igényeknek megfelelve.

Professzionális szerelőcsapatunk rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakértelemmel, amely szavatolja a kerítések hatékony és biztonságos telepítését. Saját lakatosüzemünkben a szabványosól eltérő kerítés- vagy kapuméretek kivitelezését is megvalósítjuk, vagyis minden eshetőség előtt felkészültén állunk.