Lakossági kapu
Mivel valahogy be kell jutnunk a házunkba, minden esetben legalább egy bejáratot létesíteni kell a kerítésen. Kerítés egyszerűen nem létezhet kapu vagy kapuk nélkül.
A kapu tehát nem más, mint a kerítés nyitható része, amelyen keresztül az emberek és járművek bejutása megoldható a körbekerített ingatlan területére. A kerítés és a kapu minősége nem csak esztétikai és biztonsági kérdés, ingatlanunk értékének növeléséhez is jelentős mértékben hozzájárul.
Milyen kaput válasszak?
A kapuválasztást nem elegendő annyival elintézni, hogy mindegy, csak illeszkedjen a kerítéshez. Persze, fontos az esztétika, de a kapu egy olyan építészeti elem, amelynek igen nagy – a kerítésénél jóval nagyobb – terhelést kell kiállnia.
Gondoljunk csak bele, hányszor nyitjuk-csukjuk egy nap egy családi ház kapuját. Sőt, ezt a számot szorozzuk meg tízzel, hússzal vagy kétszázzal, például egy társasház esetében.
Tehát egyrészt érdemes odafigyelni a minőségre, másrészt a telek adottságai, illetve az anyagi lehetőségeink is behatárolhatják a kapu megválasztását. Tekintsük át ezért a lehetőségeket.
Milyen típusú kapuk vannak?
- Szárnyas kapu
Leggyakoribb kaputípus a klasszikus szárnyas kapu, amely egy függőleges tengelyen elmozdulva, kifordulva nyílik. Készülhet egyszárnyú vagy kétszárnyú kivitelben.
- Kiskapu
A személybejárását lehetővé tevő személykapu vagy kiskapu szinte minden esetben egy egyszárnyú szárnyas kapu. Többféle méretben kapható, a 120, 145, 175 cm szélesség és 100 vagy 120 cm magasság tekinthető irányadónak.
A járművek forgalmát lehetővé tévő kocsibeálló kapuk többféle nyitási mechanizmussal is rendelkezhetnek.
- Kétszárnyú kapu
Kapuk esetében a fő szabály, hogy nem nyílhatnak közterületre, magyarul nyitott állapotban sem foglalhatnak helyet a járdából, útból. Ez egyrészt akadályozná a forgalmat, másrészt balesetveszélyes lenne. A kétszárnyú kapu szárnyainak tehát minden esetben befelé kell nyílnia.
Optimális szélessége minimum 3 méter. Ez már elegendő ahhoz, hogy a legtöbb típusú személyautóval kényelmesen be lehessen állni, még rutin nélküli sofőr esetében is. Ennél kisebb kapunyílás mellett csak végszükség esetén döntsünk.
Ha bőven van helyünk, akkor sem érdemes túlzásokba esni. A túlzottan nagy kapuszárny ugyanis feleslegesen nagy terhelést jelent a tartószerkezetnek, a kapunyitó mechanikának, ami akár idő előtti meghibásodáshoz vezethet.
De mit tehetünk, ha nincsen három méterünk a nagykapunak? Alapvetően két választásunk van.
- A kerítés frontjánál beljebb helyezzük a kaput, így lesz helyünk a gépkocsival a szűk kapunyílás által kikényszerített manőverek elvégzéséhez. Az ehhez szükséges távolság személyautó esetében 5-6 méter, nagyobb járműveknél 6-7 m.
- Van azonban olyan helyzet, amikor ez sem megvalósítható. Ilyenkor kerül képbe az úszókapu vagy a tolókapu. Mind a tolókapu, mind az úszókapu a kerítés vonalában kúszik. Ezért tökéletes megoldás lehet akkor, amikor nincs elegendő helyünk a befelé nyíló szárnyas nagykapu szárnyainak működéséhez. Ezek a kapuk napjainkban nagyon népszerűek és jól használhatók. Kétség nélkül számos előnnyel rendelkeznek, ezért sokan nem szükségből választják őket.
Mi a különbség az úszókapu és a tolókapu között?
- Tolókapu
A tolókapu egy földre fektetett sínen fut, kerekek segítségével, amelyek folyamatosan tartják és oldalirányban, a kerítéssel párhuzamosan mozogva nyithatóvá teszik a kaput.
Tolókapu telepítéshez tehát sín és végütköző felszerelése is szükséges. A sín és a kerek tartó szerepe által a kapu súlyát viselő szerkezetre kevesebb teher hárul.
A földre fektetett sín viszont a tolókapu leggyengébb pontja. Mivel kiemelkedik a felszínből, az autó súlya minden ki-be hajtásnál ránehezedik, és rongálják az autó mozgása által keltett erőhatások is. Ezen kívül, ha a sín sárral, levelekkel, egyéb törmelékkel eltömődik vagy egyéb módon megsérül, a kapu akár használhatatlanná is válhat.
Az ára viszont kedvezőbb, mint az úszókapué.
- Úszókapu
Az úszókapu szintén oldalirányban, a kerítés vonalával párhuzamosan kúszik. Azonban a kapu alatt nincsenek kerekek, görgők, így látszólag a levegőben úszik. A valóságban nyilván nem ez a helyzet, hanem egy erős, hosszú tartószerkezet alsó támasztás nélkül is megtartja a nyíló-záródó kapu súlyát.
Az úszókapuk esetében tehát a beépítéshez szükséges hely szélessége nagyobb a nyitási távolsággal. Van ugyanis egy jelentős méretű „túlnyúlás” a tartószerkezetben, aminek szerepe a levegőben „lógó”, „úszó” kapu megtartása. Ennek a tartórésznek a mérete típustól és kapuszárny mérettől függően változik.
Akár toló-, akár úszókapu esetében alaposan át kell tehát gondolnunk, hogy van-e elég helyünk ezekhez a kaputípusokhoz. Van-e egyáltalán elég hely ahhoz, hogy a kapu becsússzon a kerítés mögé.
Az a hozzáállás, hogy „persze, hogy van, a telek nyolc méter széles, a kapu meg négy” nem elég körültekintő. Nem szerencsés ugyanis, ha az úszó- vagy tolókapu nyitott helyzetben becsúszik például a kiskapu elé, mert ilyenkor nem használható egyidejűleg a két kapu. A toló- vagy úszókapu nyitódását eleve nem érdemes a kiskapu irányába tervezni. A tartószerkezetek, oszlopok és szerelvények szintén befolyásoló tényezők lehetnek, amivel feltétlenül számolni kell.
Esztétika
Anyag és formaválasztékban rendkívül széles a kínálat kapuk esetében is. A legtöbb készen kapható kerítéspanelhez hozzáillő kapuk is vásárolhatók. Ha új kerítést építünk, célszerű ilyet választani.
Meglévő kerítés esetében, ha csak a kapu szorul cserére, igyekezzünk stílusában, megjelenésében hasonlót választani.
A legtöbb nagykapuhoz automatika is vásárolható, aminek felszerelésével egy gombnyomás lesz a kapu nyitása-zárása.
A Szilárdszer csapata kapuk beépítését éppúgy vállalja, mint komplett kerítések elkészítését a tervezéstől a kulcsátadásig. Akinek pedig úgy könnyebb, természetesen egy-egy részmunkafázisban is szívesen állunk rendelkezésére. Díjmentes helyszíni felmérésünkért vegye fel velünk a kapcsolatot.